Business és valami igazán jó dolog együtt
Próbálok higgadt maradni és jól átgondoltan, óvatosan megírni ezt a cikket. De fel vagyok dúlva. Nagyon. Lassan egy évvel ezelőtt döntöttük el, hogy belevágunk egy olyan dologba, ami egyszerre munka (=pénz kereseti forrás) és egyszerre valami olyan szolgáltatásnyújtás, amit talán nevezhetünk társadalmi szerepvállalásnak.
Tudtuk, hogy nem lesz könnyű, és hogy nehezen fog elindulni a „kerék”, amely egyszer majd annyit kitermel, hogy egy kétgyermekes család megéljen belőle. Nehéz vállalkozás, de ugyanakkor van mögötte egy olyan cél, egy olyan küldetés, amelyről azt gondoltuk, hogy 2019-ben példátlan. Business, de nem mindenáron! Business sok kockázattal, és azzal a tudattal, hogy segítünk embereknek, könnyebbé tesszük az életüket. A mai világban sajnos sokak számára biztosan hihetetlen, hogy nekünk ez ennyire fontos volt, de MI ilyenek vagyunk. Jó úgy dolgozni (sokszor napi 16 órát!!), hogy közben tudjuk, mennyi ember hálás, és örül annak, amit csinálunk.
A business, az business
Az elmúlt néhány napban ért impulzusok és tapasztalatok alapján ugyanakkor most fel vagyok dúlva. Írásom talán egyesek számára hiteltelennek fog tűnni, de szándékosan nem szeretnék konkrét szereplőket, neveket írni cikkemben. Jelenlegi anyagi helyzetem nem engedi meg, hogy jogi perekbe keveredjek, inkább a Lili”s Truck-ra fordítanám azt a pénzt. Már régóta gyűlt bennem egy fajta igazságtálanság érzés, amely akkor kezdődött, mikor első rendezvényünk idején, rögtön „támadni” kezdtek minket, hogy milyen drágák vagyunk. Igazságtalannak érzem ezt a véleményt, mert aki ezzel támadott minket, nem kis körben, hanem egy több, mint 100 000 főt számláló internetes közösségben tette ezt, vajmi kevés információval rendelkezve az árképzésünkről. Azt hiszem ez már közel áll a hitelrontáshoz.
Hosszú heteket, hónapokat töltöttünk azzal, hogy megtaláljuk az aranyközéputat az árképzésünkben. A legtöbb esetben 6 számjegyű bérleti díjak mellett, a mi alapanyagköltségünk egy „normál” (=gluténos ételeket árusító) food truckoséhoz képest körülbelül háromszoros, vagy talán négyszeres is. Ezzel szemben az áraink sokszor a körülöttünk lévőktől nem térnek el, vagy ha igen, max. 20-30 %-kal. De semmiképpen sem 3-4 szeres áron árulunk. Panaszkodásnak helye nincs, mi akartuk ezt, de egyelőre nem nyereséges. Miért csináljuk akkor? Mert hiszünk benne, hogy a nagy számok törvénye alapján egyszer jövedelmező lesz vállalkozásunk. De tisztességesen, és nem pénzéhesen. Egyszer majd híre megy ebben a kicsi országban, hogy van egy kicsi színes food truck, akik tényleg glutén- és laktózmetesek. És finom ételeket készítenek, megfizethető áron.
Rendezvények
Mikor épp nem fesztiválon, rendezvényen vagyunk, akkor szervezzük a következő eseményeket. Egy újonnan induló vállalkozásnak bizony ez nagyon nehéz, mert vannak azok a bizonyos körök ahova nehéz bekerülni… De ennek ellenére is azt mondhatjuk, hogy nagyon szerencsések vagyunk, hogy már több nagyobb fesztiválra is eljuthattunk. Ez a jövőre nézve nagyon értékes referencia számunkra és óriási tapasztalatszerzés. Sokat tanulhatunk a szomszéd food truckosoktól, a szervezőktől, és igazából a nálunk vásárlóktól is. Szoktunk is beszélgetni a szomszédjainkkal, mikor időnk engedi. És természetesen mindig figyeljük, hogy hol merre milyen gluténmentes étkezési lehetőség van, hiszen ezzel is tisztában kell lennünk.
Az ország legnagyobb fesztiválján
Nem nevezve nevén az elmúlt napokban került megrendezésre az ország legnagyobb szabadtéri fesztiválja. Az első nap után robbant a hír a legnagyobb lisztérzékeny internetes csoportban, hogy a fesztiválon van gluténmentes étkezési lehetőség. Ismerem azt a helyet, de kitelepülni még sosem láttam ezt a gluténmentes pizzákat is készítő éttermet. Kitelepülve vállalták, hogy csak gluténmentes pizzaszeletet árulnak.
A záró napra nekem is volt jegyem (karácsonyi ajándékként kaptam), így két koncert között gondoltam dolgozok kicsit és megnézem, hogy milyen gluténmentes étkezési lehetőségek vannak. Első utunk a pizzaszeleteshez vezetett. 1 100 forintért adtak egy normál pizza szeletet. Igen, nagyon kicsi, és ahhoz képest nagyon drága, de tudom, hogy miért kerül ennyibe. Ha belegondolunk ilyen alapon egy normál méretű, 30 cm-es pizza 11 000 forintba került volna. A szervezők hibájának tartom, hogy pont melléjük tettek egy gluténos pizzaszeletet árusító standot. Onnan is vettünk egy szelet pizzát és összehasonlítottuk. Pont ugyanannyiért, tehát 1 100 forintért egy háromszor akkora pizzaszeletet kaptunk. Viszont a gluténmentes sokkal, sokkal finomabb volt. És ennek úgy örülök.
Mi is arra törekszünk, hogy mindenki számára ízletes és finom ételeket készítsünk, legyen az lisztérzékeny vagy sem. Szóval a bomba robbant, de érdekes módon senki nem kifogásolta, hogy egy olyan kis szelet pizza, annyiba kerül. Ja! Hogy ott minden ilyen drága?! Ez egy nagyon tanulságos helyzet számunka…
Van-e még valami más gluténmentes opció?
Miután megettük a pizzaszeleteket, elővettem a telefonom és kicsit még keresgéltem a rendezvény weboldalán. Vajon van-e még más gluténmentes étkezési lehetőség? Érdekes dolgot láttam! Jó pár food trucknál és étkezési helynél láttam a kis glutenfree ikont (az ikonokat mindig a vendéglátósok adják meg, hogy milyen mentes ételeket készítenek). Sokan eleve olyan dolgokat árultak, ami alapból gluténmentes, vagy van olyan étele is, ami gluténmentes, bár véleményem szerint ott a keresztszennyeződés esélye igen jelentős.
És akkor jött a döbbenet. Megláttam egy ismerős hamburgeres food truckost, akik egy másik fesztiválon a közvetlen szomszédjaink voltak. Tudom, hogy semmilyen gluténmentes étel nincs náluk, vagy ha árulnának is…. Keresztszennyeződés… Viszont rendkívül kíváncsiak voltak ránk akkor, és sokat kérdezősködtek. Annyit mondtunk el, amennyit gondoltunk, de egy valamit mindig minden „kollégának” elmondunk. Ez nem játék! És egyelőre nem olyan jó business, viszont kockázatos. És veszélyes, hiszen nagyon oda kell figyelni, hogy mit és hogyan készítesz el. Látszólag megértették. De sajnos csak látszólag. Lehet, hogy túl érzékeny vagyok, de teljesen kiborultam. Természetesen irány az a burgeres. Útközben még megálltunk egy másik vendéglátóhelynél, ahol a gf (glutenfree) ikon fel volt tüntetve és megkérdeztük, hogy van-e valami gluténmentes ételük. Nem volt. Akkor? De már robogtunk is tovább, feldúltan.
Felelősség? Áh…
Megérkeztünk a helyhez, és megkérdeztük, hogy van-e valami gluténmentes ételük. A hölgy már rutinszerűen válaszolta, hogy háát a sültkrumpli együtt sül a hagymakarikával, de mondjuk a hús salátával gluténmentes lehet. (én már gyrososhoz sem viszem Lilit, mert hiába ehetne elvileg sültkrumplis gyrostálat, többször ráfáztunk már a keresztszennyeződés miatt) Ők azok, akik csak a businesst látták benne. De nem értették meg, hogy a mi vállalkozásunknak mi is a lényege, az alapja. És milyen nagy felelősséggel is jár ez. Felháborító a viselkedésük számunkra, amelyet jeleztünk is feléjük.
Elhinni azt, hogy mi tényleg komolyan gondoljuk
És pont az ilyen esetek és vendéglátósok miatt van az, hogy tulajdonképpen mi a pincéből indulunk. Annyi csalódás, és éttermi diétahiba után, nehéz lehet elhinni, hogy mi tényleg csak és kizárólag gluténmentes alapanyagokkal dolgozunk. Hogy tudom mi az, hogy keresztszennyeződés, hogy tudom, mit jelenthet egy lisztérzékeny számára, ha diétahiba „csúszik” be. Hogy az alapanyagok kiválasztásánál, amiben nem voltam biztos, jegyzőkönyvet kértem arról, hogy az adott termék biztosan gluténmentes-e. Mert nem akartam hibázni. És nem akartam, hogy bárkinél hiba legyen. Ezek után mások tönkre tehetik azt a bizalmat, ami számunkra a lefontosabb. Mert hiszünk abban, hogy a sikerünk titka a Ti bizalmatok elnyerése.
És szólni fogok mindig
És szólni fogok mindig, ha hasonlót tapasztalok. Ahogy ma is megtettem egy kimondottan diétásoknak nem régiben nyílt boltban. Beszaladtam, mert épp elfogyott a rizsdara, meg a zsemlemorzsa. Rögtön menten a gluténmentes lisztes részleghez és döbbenten vettem észre, hogy az egyik sor úgy kezdődött: teljes kiőrlésű búzaliszt. Papaírcsomagolásban, kissé kiszóródva a polcra. Ránéztem az eladó lányra és szóltam neki, hogy lenne egy észrevételem. „Cöliákiás a lányom. Én erről a polcról már nem vásárolnék neki. Nézd, ki van szóródva a búzaliszt azon a polcon, ahol mellette gluténmentes lisztek sorakoznak. Ezek a búzalisztek ezen a polcon szerintem rossz helyen vannak.” Szegény lány nagyon megijedt, pedig tényleg semmi bántó nem volt abban, amit mondtam, csak mindig szólok, ha ilyet látok. Annyit tudott mondani, hogy ő ezt nem tudja, ő csak egy alkalmazott. Annyit kértem tőle, hogy amit mondtam neki, azt adja át az üzletvezetőnek. Remélem, történik valami átrendezés.
És remélem történik valami változás a fejekben is. Addig is ez a kis színes autó megy ebben a kicsi országban és próbálja megszerezni az emberek bizalmát és hírét adni annak, hogy mi tudjuk és értjük, és tényleg: 100 %-ban gluténmentesek vagyunk.
